18. fejezet

18. fejezet
Hazaút

Az a pár nap, ami még a suliból volt, nagyon hamar eltelt. Hihetetlen, milyen gyorsan véget ért ez az év. Emlékszem még az első napra, amikor először tettem be a lábam a Roxfortba. Most pedig az a nap van, amikor kiteszem a lábam a suliból, és felszállok a Roxfort Expressre.
Na jó, azért ennyire még ne szaladjunk előre. Említsünk meg azért még egy-két dolgot. Például az év végi vizsgákat. Mindenből „Kiváló”-t kaptam, csak egy tantárgyból kaptam „Várakozáson felüli”-t. Természetesen nagyon örültem a „bizonyítványomnak”. Képzeljétek, még Bájitaltanból is „Kiváló”-t kaptam, ami valljuk be, Pitonnál elég nagy csoda.
Mielőtt(egy pár hónapra) búcsút intettünk volna a Roxfortnak, Dumbledore még ellátott minket egy pár hasznos tanáccsal, és megemlítette az elmúlt év legfőbb eseményeit. Többek között azt, hogy a Griffendél nyerte a házkupát.
-Na, mi a tervetek a nyárra?- kérdezte Ron immár a vonaton.
-Még nem tudom- feleltem.- Gondolom a legtöbb időmet Cedric-kel töltöm és…
-Diggoryn kívül?
-Ron! Ne légy bunkó!- teremtette le a fiút Hermione.- Én is a legtöbb időmet Daniellel fogom tölteni.
-Azt egyből gondoltam!- mondta Ron.- És mondd csak, Danielcicádon kívül lesz időd a barátaidra is?
-Ne nevezd Danielcicának!!! És képzeld, lesz időm a barátaimra, de nem rád!!!- mondta Mio, majd kisétált a fülkéből.
-Gratulálok! Ezt jól elintézted- szólalt meg Ginny.
Az út hátralévő részében nem igazán beszélgettünk. Legalábbis addig, amíg nem mentem ki a fülkéből. Ugyanis egy idő után én is kimentem a fülkénkből. Gondoltam, megkeresem Hermionét, aki eddig még nem jött vissza hozzánk. Meg is találtam Miot a Mardekárosok fülkéje előtt. Gondolom Danielt kereste.
-Szólnál a bátyádnak?- kérdezte Hermione szipogva.
-Persze- feleltem, majd kopogás nélkül bementem a fülkébe.- Dan! Kijönnél egy kicsit?
-Persze- mondta Daniel.- Képzeld, Draco most mesélte hogy…
-Nem érdekel mit mondott Malfoy! Gyere ki!
-Jól van! Megyek már- felelte Dan, majd kijött a fülkéből.- Mit akarsz?
A fülke mellett szipogó Miora mutattam.
-Mi történt Hermim?- kérdezte a bátyám Hermionétól.
Gondoltam, kettesben hagyom őket, úgyhogy visszamentem az eredeti helyemre. A fülkében síri csend volt. Gondolom, Ront furdalta a lelkiismeret, mert azért valljuk be, elég bunkón viselkedett Mioval. Harry és Ginny nem beszélgettek. A lány a Hírverőt olvasta, a fiú pedig az ablakon bámult kifelé. Leültem Harry mellé, kezembe vettem a Lunától kapott Hírverőt, és elkezdtem olvasni.
-Bella- szólalt meg egy idő után Ron.
-Igen?
-Sajnálom, hogy bunkón viselkedtem veled és Hermionéval. Kérlek ne haragudj!- kért bocsánatot Ron.- Csak tudod, ti vagytok a legjobb barátaim, meg persze Harry, és attól félek, hogy most, hogy neked is meg Hermionénak is van barátja, kevesebb időtök marad ránk.
-Bocsánatkérés elfogadva- feleltem.- És Ron, attól hogy még Mioval járunk valakivel, az még nem jelenti azt, hogy nem marad időnk a barátainkra. Rátok mindig lesz időnk.
-Köszi Bella! Remélem Hermione is így gondolja, és ő is meg fog tudni nekem bocsátani.
Az út hátralévő részében már nem is beszélgettünk. Bár nem is lett volna sok időnk, mivel a vonat megállt. Megérkeztünk a pályaudvarra.
Miután leszálltunk a vonatról, megöleltem a barátaimat.
-Remélem kellemesen telik majd a nyaratok!
Miután elbúcsúztam a barátaimtól, megkerestem Cedricet. Szorosan hozzábújtam. Tőle sokkal több ideig búcsúzkodtam, mint Harryéktől. Búcsúzásunk végét egy hosszú csókkal fejeztük be.
Észrevettem, hogy a szüleim is megérkeztek a pályaudvarra Malfoy szüleivel együtt. Elmentem megkeresni a bátyámat. Természetesen Malfoy mellett találtam meg. Hol is lehetett volna máshol…
-Megjöttek anyuék- mondtam neki.
-Oké, megyek már- felelte Daniel.- Csak még elbúcsúzom Dracotól.
Gondoltam, megvárom, amíg elbúcsúzik tőle. Úgysem fog olyan sokáig tartani.
Tévedtem. Dan már kb. tíz perce búcsúzkodott Malfoytól. Muszáj volt véget vetnem ennek a búcsúzásnak.
-Na jó- mondtam.- Majd nyáron találkoztok. Reméljük kellemesen telik majd a nyarad. Szia- megfogtam a bátyám kezét, és magam után húztam. Ez persze nem tetszett Danielnek.
Amikor anyáékhoz értünk, üdvözöltük őket, majd hazafelé vettük az irányt.
Ettől a perctől fogva hivatalosan is megkezdődik a nyári szünet.

folyt.köv 

Linda&Dina