49. fejezet

49. fejezet

Levél és a látogatás

Felmentem a szobámba, kibontottam Ron levelét, amiben ez állt: 

" Bella!

Augusztus első kettő hetében szívesen látunk az Odúban. Harry természetesen nem lesz itt! Nagy fájdalom, hogy Harryvel ennyire megromlott a viszonyotok. Ezért intéztük úgy, hogy ne egyszerre legyetek itt. Nagyon várunk Hermionéval, a családommal, de Harry nélkül.
Majd két hét múlva találkozunk!
Üdv: Ron
Ui.: Harry nem itt, hanem a Privet Drive-on lesz! "

Ez a levél egyáltalán nem illett Ronhoz. Ő nem az az érzelgős típus. 

***

Másnap reggelinél bejelentettem apáéknak, hogy Ron meghívott hozzájuk, ők pedig elengedtek. Apáéknak is volt egy bejelentésük:
- Lucius küldött egy levelet, hogy ma este, ha ráérünk, akkor meglátogatnak minket- mondta apa. - Én pedig meghívtam őket ebédre, mert már régen voltak nálunk. 

Daniel, aki idáig fáradtan ült az asztalnál, most fellelkesedett és ezt kérdezte:

- Draco is jön?

- Igen, az egész család jön.

Reggeli után segítettem anyának főzni, a bátyám pedig megterítette az asztalt. Zöld terítőt és ezüst szalvétákat tett. 

- Ennyi erővel kígyó is lehetne a főfogás- mondtam. 

Kis pukkanás hallatszott, majd megjelent a Malfoy család. 

- Draco, ülj mellém!- kiáltott fel Dan, majd színpadias mozdulattal a mellette lévő üres székre mutatott, aminek következtében leverte az egyik csészét. 

Malfoy azonban a bátyám és az én nagy bánatomra a mellettem lévő székre ült le. 

Elkezdtünk enni, majd a főfogásnál Narcissa megszólalt:

- Nagyon finom ez a sült csirkecomb!

- Köszönöm- mondta anya. - Bella segített elkészíteni. 

- Jó feleség lenne belőle- szólalt meg Lucius Malfoy. - Igaz, Draco?

Majdnem félrenyeltem, Malfoy azonban szemmel láthatólag örült ennek és rám vigyorgott. 

Már vártam, hogy vége legyen az ebédnek, mert elég "kényelmetlen" volt Malfoy mellett ülni. 

Miután végeztünk, anya és Narcissa sétálni mentek, Lucius pedig kiállt a bátyámmal egy varázslósakk párbajra. Elindultam felfele az emeletre, amikor hallottam apa hangját:

- Draco, te felmehetsz Bellával a szobájába. 

- Remek ötlet Mr. Evans!

Felmentünk Malfoyjal a szobámba. 

- Milyen kedves apád van- mondta, majd leült az ágyamra. - Nem bánnám, ha az apósom lenne. 

- Én meg nagyon is bánnám!

- Most mit vagy úgy oda? Már Crak és Monstro, az ostoba Hagrid és az a bugyuta Longbottom is észrevette, hogy összeillünk. És azok után, ami a vonaton történt.....

- Arról nem tud senki és így is van jól!- vágtam közbe. 

- Az a féleszű Longbottom látta és talán már el is pletykálta a fél Roxfortnak, bár, lehet, hogy amire beért a fülkébe, addigra a szita agyából eltávozott minden. 

- Mindegy, hogy Neville elpletykálta-e vagy sem, az újságcikkeidnek köszönhetően már úgyis tudja a fél Roxfort, hogy együtt vagyunk. Mármint ELMÉLETILEG- javítottam ki gyorsan magam. 

Egy ideig síri csend volt, majd Malfoy megkérdezte:

- És még mi a terved a nyárra? 

- Megyek a "pórnéphez", ahogy te neveznéd Ronékat. 

- Jó, hogy emlékeztetsz! Már el is felejtettem ezt a megnevezést. 

Belenéztem a tükörbe, ami előtt álltam és észrevettem, hogy felcsúszott a blúzom ujja és kilátszott alóla a Sötét Jegy. Malfoy is észrevette. 

- Tegnap óta hivatalosan is halálfalók vagyunk. 

- Attól még nem változott semmi- feleltem. - Én még mindig ugyanaz vagyok, aki voltam. 

- Volde....khm, mármint a Sötét Nagyurat nem lehet becsapni. Előbb-utóbb rájön, hogy nem őt szolgálod. 

- Akkor se árulom el azokat, akiket szeretek!

- Én se!

folyt.köv

Linda&Dina