Kérünk mindenkit, hogy aki elolvas egy fejezetet, az legyen olyan kedves, hogy ír hozzá hozzászólást!
Mi csak a kommentek alapján tudjuk, hogy olvassák-e a történetünket, és hogy érdemes-e feltennünk a folytatást. Nem kérünk több soros véleményt, elég csak egy pár szóban megfogalmazni, hogy mit gondoltok a történetünkről. A kommentek egyaránt lehetnek dicsérőek és kritikusak is. Mindegyiket szívesen fogadjuk!
Az újabb fejezet csak akkor fog felkerülni, ha meglesz az előző fejezethez minimum 3 hozzászólás.
Előre is köszönjük szépen! :)

Új részek hétvégente fognak felkerülni!

Történetünkben Voldemort kicsit OOC (= Out Of Character), azaz karakteren kívüli!

2013. szeptember 27., péntek

38. fejezet

38. fejezet
Baleset és meghívás

Március második hetében eljött a következő kviddicsmeccs ideje. A Mardekár játszott a Hollóháttal. A bátyám rábeszélt, hogy én is nézzem meg vele Malfoy alakítását. Így hát ott ültünk a lelátón. A bemondó szokás szerint Lee Jordan volt. Az idő nem volt valami kellemes, én még kabátban is fáztam. Szerencsére a mérkőzés hamar elkezdődött.
- Macmillan-nél a kvaff, ő továbbpasszolja és visszakapja, majd rálő, de Zambini kivédi. Warningtonnál a kvaff és GÓL! 10-0 a Mardekár javára!
Nem sokkal később 80-50-re vezetett a Mardekár. Daniel, aki mellettem ült, Malfoy minden mozdulatát megtapsolta. Aztán 120-100-as állásnál az egyik Mardekáros fent a magasban elkezdett lefelé zuhanni. Leesett a seprűjéről. Messziről még nem tudtam megítélni, ki lehet az, de mikor egyre csak zuhant, belém nyílalt a felismerés. Te jó ég! Ez.....
- Draco!- kiáltott fel Daniel, majd olyan hevesen felugrott, hogy kis híján fellökött engem.
Mielőtt azonban tragédia történhetett volna, Dumbledore lelassította Malfoy zuhanó testét és odavarázsolt egy hordágyat.

***

Fél órával később már Daniel, Pansy, Crak, Monstro és én a gyengélkedő ajtaja előtt vártunk, hoy bemehessünk Malfoyhoz. Nem sokkal később Madam Pompfrey jött ki.
- Nincs eszméleténél. Nagyon sokat zuhant, csoda, hogy ennyivel megúszta.
- De ugye meg fog gyógyulni? -kérdezte Pansy.
- Valószínű. Csak rengeteget kell pihennie. Egy valaki bemehet hozzá!
- Majd én!- ajánlkozott a bátyám.
- Van itt egy Bella nevű lány? Folyamatosan az ő nevét hajtogatja. Szerintem jobb lesz, ha ő megy be.
Egy kicsit meglepődtem, de azért válaszoltam Madam Pompfrey-nak.
- Én vagyok!
- Rendben, bemehetsz!- felelte Poppy, mire Pansy hisztérikus zokogásban tört ki és elrohant.
Én pedig beléptem a gyengélkedőre és Malfoy ágyához mentem.
- Bella.....Bella- motyogta a Mardekáros.
- Nyugalom Draco, itt vagyok- feleltem neki, mire ő elhallgatott.

***

Madam Pompfrey azt mondta, hogy maradjak Malfoyjal, míg fel nem ébred, így két éjszakát a gyengélkedőn kellett töltenem.
A baleset utáni második reggelen Malfoy már felébredt.
- Végig itt voltál velem?- kérdezte.
- Aha.
- Tudtam, hogy fontos vagyok neked- felelte, majd szája szélén megjelent a szokásos idióta vigyor.
- Ha ilyeneket dumálsz elmegyek!- mondtam neki dühösen.
- Ne, ne menj el!- mondta.
Én úgy döntöttem, hogy maradok, Malfoy pedig elégedetten mosolygott. Fél órával később hirtelen kicsapódott a gyengélkedő ajtaja. Lucius Malfoy jelent meg. Izgatottan rohant Malfoy ágyához.
- Draco! Jól vagy?- kérdezte.
- Igen. Már sokkal jobban vagyok. Képzeld apám, Bella végig itt volt velem a gyengélkedőn!- újságolta az apjának.
- Igaz ez, Bella? Nem is tudom, hogy háláljam meg- mondta Lucius.
- Nekem lenne egy ötletem! Bella töltse nálunk a húsvéti szünetet- szólalt meg egy kaján vigyor kíséretében Malfoy.
- Remek ötlet! Mit szólsz hozzá?- fordult hozzám Lucius.
- Ööö......hát, tényleg remek ötlet- mondtam, miközben megköszörültem a torkom.
Zseniális! Pont erre vágytam! Újabb egy hét Malfoy társaságában.......
- Akkor ezt meg is beszéltük! Nekem most indulnom kell fiam! Majd küldj egy baglyot, ha kijöttél a gyengélkedőről!
Mr. Malfoy eltűnt az ajtó mögött, Draco Malfoy pedig vigyorogva felém fordult.
- Én már nagyon várom a húsvéti szünetet!
- Pansy pedig azt várja, hogy bejöhessen hozzád- mondtam neki.
- Csak őt ne! Mondd meg neki, hogy bejöhet, én pedig úgy csinálok, mintha aludnék.
- Hogy lehetsz ilyen? Pansy már napok óta látni akar- kiabáltam rá és ránéztem, de láttam, hogy már "alszik" és felkészült Pansy fogadására.

folyt.köv

Linda&Dina