50. fejezet
A halálhír és a büntetés
Július 30-a van. A Sötét Nagyúr mára hirdette meg a gyűlést, holnap pedig megyek Ronékhoz. Pont Harry születésnapján. De ő ugyebár nem lesz ott. Mondjuk elég érdekes, hogy Ron pont a legjobb barátját nem hívta meg. De megbízom Ronban. Ha ő azt mondja, hogy Harry nem lesz ott, akkor nem lesz ott.
A bátyámmal elindultunk a Lestrange-kúriára, ahol a gyűlés lesz. Szüleink nem tudtak eljönni, mert a múlt héten elmentek Emily nénikénkhez, aki súlyosan megbetegedett és ápolásra szorul.
Társas hoppanálással hamar megérkeztünk a gyűlés helyszínére, ahol a legtöbb halálfaló már ott volt. Daniel ide-oda kapkodta a fejét, hogy észrevegye Malfoyt, de nem találta, és sem Lucius, sem pedig Narcissa nem volt ott. Az összes halálfaló elég gyászos képet vágott. Leültünk az asztalhoz, majd nem sokkal később megjelent Voldemort Nagyúr.
- Mint tudjuk, az elmúlt napok eseményei beárnyékolják ezt a gyűlést. Te is gyászos hangulatban vagy Bellatrix?- fordult Voldemort Malfoy nagynénjéhez.
- Nem értem, mire gondolsz Nagyúr.
- Nem értem, mire gondolsz Nagyúr.
- Mint tudjuk, két nappal ezelőtt az unokaöcséd, a Black család utolsó sarja meghalt.
Erre a mondatra felkaptam a fejem. Sirius meghalt???
- Sirius nem volt az unokaöcsém- felelte Bellatrix. - Mocskos véráruló és a sárvérűek védelmezője lett belőle. Egyébként is én öltem meg, szóval nekem hiányzik a legkevésbé.
- Sirius nem volt az unokaöcsém- felelte Bellatrix. - Mocskos véráruló és a sárvérűek védelmezője lett belőle. Egyébként is én öltem meg, szóval nekem hiányzik a legkevésbé.
- Ettől eltekintve még felettébb mérges vagyok. Két hű szolgámat az Azkabanba zárták. Az egyik mondjuk magának köszönheti.
- Mi történt Nagyúr?- kérdezte kíváncsian Daniel.
- A legrégebbi és leghűségesebb halálfalóimmal támadást indítottunk a Főnix Rendje tagjai ellen. Ugyanis tudomásunkra jutott, hogy hol van a főhadiszállásuk.
- Miért? Hol van?- kíváncsiskodott Stanley Shunpike, aki szintén nem vett részt a támadásban.
- Sirius Black örökségén, a Grimmauld tér 12-n- felelte Yaxley.
- Így van- helyeselte a Sötét Nagyúr. - A Grimmauld 2-n. Szóval sikerült meglepnünk a Főnix Rend pár tagját és mint tudjuk, Bellatrix révén az egyiket kiiktatni. Mielőtt több esemény is történhetett volna, megjelentek a Rend többi tagjai pár auror kíséretében. Menekülőre kellett fognunk, de sajnos kettőt közülünk sikerült elfogniuk. Most mindketten az Azkabanban vannak.
- Kiket kaptak el Nagyúr?- kérdeztem.
- Dolohovot és Malfoyt.
- Dracot az Azkabanba zárták?- kérdezte halálra vált arccal Daniel.
- A Nagyúr az előbb említette, hogy a legrégebbi halálfalóival támadt. Ezek szerint Lucius Malfoyra gondolt.
- Így van Trixi. Fiatal barátunkat nagyon lesújtotta a hír, ezért nincs most köztünk.
Daniel nagyban hüledezett mellettem, én azonban jobban sajnáltam Harryt, aki elvesztette a keresztapját. Még akkor is, ha most nem éppen baráti a viszonyunk.
- De ez még nem vonja ki a Malfoy családot a büntetés alól. Mivel Luciusra nem számíthatunk, ezért a fiára vár a feladat.
A gyűlés végezetével a hoppanáláshoz készültünk a bátyámmal, amikor Voldemort odalépett hozzánk.
- Jobban van már Emma nénikétek?
- Emilynek hívják Nagyúr.
- Szóval jobban van, értem.
Ráhagytam Voldemortra a dolgot, nem akartam, hogy még nagyobb hülyeség süljön ki belőle. Elköszöntünk, majd hoppanáltunk.
Este hamar lefeküdtem, mert másnap korán indulok Ronékhoz, előtte pedig még el szeretnék köszönni anyáéktól, akik szintén kora reggel érkeznek meg.
folyt.köv
Linda&Dina
