12. fejezet

12. fejezet

A karácsonyi bál

Elérkezett a bál napja. Már nagyon vártam ezt a napot. Bár egy picit izgultam a tánc miatt. Nem akartam hibázni. Mondjuk a próbákon simán ment minden. Az egész nap készülődéssel telt. Na meg persze ajándékbontással. Elég sok mindent kaptam. Danieltől kaptam egy karkötőt és egy parfümöt. A karkötő nagyon tetszett, azonnal fel is vettem, ellenben a parfümnek nem volt valami jó illata. Hermionétól egy könyvet, Rontól egy csomó édességet, Harrytől is egy parfümöt(na ennek már nagyon jó illata volt) és még sorolhatnám…
-Na, hogy tetszenek az ajándékaim?- kérdezte Dan.
-A karkötő nagyon tetszik. Egyszerűen imádom! A parfümnek, hm…egész jó illata van.
-Hazudsz!
-Mi???
-A karkötő nem csak egy egyszerű karkötő. Ez egy Igazság- Hazugság karkötő. Ha nem mondasz igazat a színe fekete lesz, ha igazat mondasz rózsaszín lesz. De jól vigyázz, ez a karkötő a szívedet „nézi”. Ami a szíved legmélyén van azt is tudja.
-Szuper. És ezt miért kaptam?
-Csak úgy. Gondoltam megleplek vele.

***

Fél hat körül nekiálltam készülődni. Felvettem a bordó, földig érő báli ruhámat. Kisminkeltem magam, majd megcsináltam a hajam. Azután segítettem még a többi lánynak. Pl: Lavendernek, aki nem tudta eldönteni, hogy melyik ruhát vegye fel. Hermionénak megcsináltam a haját, Parvati Patilt pedig kisminkeltem. Még volt egy kis idő(jobban mondva, elég sok idő) a bálig, ezért gondoltam addig is sétálok egyet az iskolában. A folyósón találkoztam a bátyámmal, és persze Malfoyjal is.
-Sziasztok!- köszöntem, de köszönés helyett csak két tátott szájú arcot kaptam. Te jó ég! Asszem elég szörnyen nézek ki!- Mi a baj? Talán elkenődött a sminkem? Vagy szétesett a hajam?- kérdeztem egy kicsit ijedten.
-Egyik sem- felelte Malfoy.
-Akkor?
-Egyszerűen gyönyörű vagy!
-Sőt, nagyon is gyönyörű!- tódított Daniel.
-Köszi- feleltem elpirulva.- Amúgy Boldog Karácsonyt!
-Ezt már mondtad- szólt Dan.- De azért kösz még egyszer.
-Köszi!- mondta Malfoy.
-Kíváncsi leszek a táncotokra. Szerintem nagyon jók lesztek- szólt a bátyám.
-Kössz.
-Már vagy fél éve járok ide, de még mindig nem tudom, ki az az Oliver Wood. Most legalább megtudom, amikor táncol.
-Dan! Oliver Wood már nem jár a Roxfortba. Tavaly végzett. Amúgy ő volt a Griffendél kviddicscsapatának a kapitánya. Aki a bálon táncol, ő Oliver McLaren- világosítottam fel Danielt.
-Tök mindegy!
-Hidd el nekem Dan,- szólt Malfoy- nem valami nagy szám. Csak egy sárvérű.
-Ó, értem. És a párja az az Ashley Branagh?
-Brown- javítottam ki újra a bátyám.
-Bellatrix! Muszáj neked mindig mindent jobban tudnod mint nekem?
-Nem muszáj. Mindent jobban tudok, mint te- feleltem mosolyogva.
-Nagyon vicces.
-Szerintem az. Na jó, én még visszamegyek a Griffendél-toronyba. Majd találkozunk- mondtam, majd elindultam.- Ja, és khm…Draco, örülök, hogy nem tört el a karod!- egy pillanatra elidőzött a tekintetem Malfoyon. A haja most nem olyan volt, mint máskor. Teljesen hátra volt zselézve. Így emlékeztetett valakire a múltamból…de gőzöm nincs, hogy kire.
Visszamentem a klubhelyiségbe. Már a legtöbb fiú ott volt, köztük Harry és Ron is.
-Te jó ég! Hogy nézek ki?- siránkozott Ron.
-Sziasztok!- köszöntem a fiúknak.
-Szia!
-Mi a baj, Ron?
-Nézz csak rám! Ez a talár kész rémálom!- siránkozott tovább.
-Szerintem nagyon jól áll- mondtam.- Igaz Harry?
-Egyetértek.
-Biztos? Én olyan hülyén érzem magam benne!
-Azt nem csodálom- szólt George Weasley.- Én is hülyén érezném magam benne. Még szerencse, hogy nem nekem kell ezt viselnem.
Úgy láttam, hogy Ron nemsokára újra elkezd siránkozni, ezért inkább próbáltam megnyugtatni:
-Ne is foglalkozz a bátyáddal! Mint mindig, most is elég vicces kedvében van. És különben is, nem a fiúknak akarsz tetszeni, hanem a lányoknak. És nekem tetszik.
-Miért, az enyém nem?- kérdezte George.- Szerintem ez sokkal szebb, mint az.
-csak nem vagy féltékeny?- kérdeztem bujkáló mosollyal az arcomon.
-Nemsokára kezdődik a bál. Jó lesz sietni, Főleg nektek Bella!
-Igazad van Harry. Hölgyem?- kérdezte George, majd odanyújtotta a karját. Rámosolyogtam, belekaroltam, majd lementünk a Nagyterem elé. Fura volt, de amikor belekaroltam, éreztem egy kis bizsergést.
Már mindenki ott volt, mármint azok, akik a nyitótáncot táncolják. McGalagony beállította a sorrendet. Elől állt a Hugrabug, majd a Hollóhát, azután következtünk mi, és végül a Mardekár.
Bevonultunk, majd megszólalt az ismerős zene, és elkezdtünk táncolni. Miután befejeztük a táncot Georgedzsal, jött a pörgetés. Kis híján elszédültem, de Malfoy már tartotta is a kezét, hogy elkapjon. Az arca még mindig emlékeztetett valakire, de volt annál fontosabb dolgom is, minthogy ezt kitaláljam. Pl: azért imádkozni, hogy az emelésnél nehogy ledobjon. Szerencsére nem ejtett le. Még egy kicsit táncoltam vele, majd visszapörgetett Georgehoz. Vele is még táncoltam, majd véget ért a zene, ami azt jelentette, hogy véget ért a tánc is.
Meghajoltunk, majd levonultunk a parkettről.

folyt.köv

Linda&Dina