Kérünk mindenkit, hogy aki elolvas egy fejezetet, az legyen olyan kedves, hogy ír hozzá hozzászólást!
Mi csak a kommentek alapján tudjuk, hogy olvassák-e a történetünket, és hogy érdemes-e feltennünk a folytatást. Nem kérünk több soros véleményt, elég csak egy pár szóban megfogalmazni, hogy mit gondoltok a történetünkről. A kommentek egyaránt lehetnek dicsérőek és kritikusak is. Mindegyiket szívesen fogadjuk!
Az újabb fejezet csak akkor fog felkerülni, ha meglesz az előző fejezethez minimum 3 hozzászólás.
Előre is köszönjük szépen! :)

Új részek hétvégente fognak felkerülni!

Történetünkben Voldemort kicsit OOC (= Out Of Character), azaz karakteren kívüli!

2016. február 2., kedd

65. fejezet

65. fejezet
Nehézségek

Másnap reggel a klubhelyiség hirdetőtáblájára egy jókora plakát került ki, amin ez állt:

" HOPPANÁLÁSI TANFOLYAM
Mindazon tanulók, akik betöltötték vagy augusztus 31-ig betöltik tizenhetedik életévüket, részt vehetnek a tizenkét hetes hoppanálási tanfolyamon, amelyet a Mágiaügyi Minisztérium oktatója vezet. Aki részt kíván venni a tanfolyamon, tüntesse fel a nevét a jelen hirdetmény alsó részén. A tanfolyam térítési díja 12 galleon. "

Harry, Ron és én beálltunk a feliratkozni kívánó griffendélesek tömegébe.
- Mikor lesz maga a vizsga? - kérdezte Harry.
- Amint betöltjük a tizenhetet. Én már márciusban vizsgázhatok - felelte Ron.
Szombat lévén ezek után kviddicsedzésre mentünk. A pályán azonban már ott voltak a mardekárosok.
- Ti meg mit csináltok itt? - kérdezte meglepetten Harry.
- Edzünk. Készülnünk kell a Hugrabug elleni meccsünkre - felelte a csapatkapitányuk.
- Nekünk pedig a Hollóhát elleni meccsünkre kell készülnünk! 
- De most mi vagyunk itt!
- Miért, csak ti kviddicsezhettek? 
- Igen - lépett ki a mardekárosok gyűrűjéből Malfoy.
-  Te bent sem vagy a csapatban! - vágtam vissza.

Két-három órát kellett várnunk, mire a mardekárosok végeztek az edzéssel, és csak utána következhettünk mi. Viszonylag mindenki jól teljesített, így esélyünk van a győzelemre a Hollóhát ellen.
Az edzés után Harrynek tartottam volna különórát átváltoztatástanból. A fiú már a teremben volt, és én is elindultam oda, amikor hangokat hallottam a folyósón.
- Mondtam, hogy ne használd ezt az átkot! - szólt Crak Monstrora.
- Nem is én voltam!
- Itt meg mi történt? - léptem oda a mardekárosokhoz, és megláttam a földön fekvő, eszméletlen Malfoyt.
- Valamelyikünk átka eltalálta - felelte Crak.
- Fel kell vinni a gyengélkedőre!
Miután felvittük, Madam Pompfrey azt mondta, hogy most hagyjuk magára. Egyedül én maradtam a gyengélkedő előtt, és vártam, hogy Malfoy magához térjen. Kis idő múlva már be is mehettem hozzá. A fiú az ágyon ült, és nem igazán örült a látogatásomnak. Biztos Pansyt várta.
- Egyedül hagytad Pottert? - kérdezte azonnal.
Erről rögtön eszembe jutott, hogy Harry már elég régóta várhat rám a teremben.
- Miért léptél ki a kviddicscsapatból? - hagytam figyelmen kívül kérdését.
- Vannak annál fontosabb dolgaim is.
Mielőtt megkérdezhettem volna, hogy mik azok, kinyitódott a gyengélkedő ajtaja és Harry jelent meg.
- Ron mondta, hogy itt vagy. Látott idejönni.
- Igen, mivel Malfoyt megátkozták - feleltem.
- Jó, de neked mi közöd ehhez? Attól, hogy Malfoy úgy viselkedik, mint egy óvodás...
- Arról nem ő tehet, hogy Monstro átka eltalálta!
- Jó, tudod mit, nekem ebből elegem van!
- Most elmész? - kérdeztem.
- Igen.
- De miért?
- Gondolkozz! Egész nap veled vagyok, meghallgatlak...ennek ellenére, amikor próbállak védeni, akkor nekem támadsz és őt véded.
- Miről beszélsz? - kérdeztem értetlenül.
- Arról, hogy bár a barátnőm vagy, mégis van egy óriási hibád, amit nehéz tolerálni.
- Mi az?
- Malfoy - felelte, és kiment a gyengélkedőről.

folyt.köv
Linda&Dina   

4 megjegyzés: