62. fejezet

62. fejezet

Az őrző szerencséje

Idén az első kviddicsmeccset a Griffendél és a Mardekár játsza. Katie Bellt a Szent Mungóba szállították és McGalagony beszámolt arról, hogy az állapota javul. Mivel Katie is benne van a kviddicscsapatban, ezért a helyére Harry Dean Thomast választotta be.

Elérkezett a meccs napja. Harry már nagyon várta, Ron azonban csak fintorgott, mivel az előző edzésen elég rossz teljesítményt nyújtott.

- Mindent bele Ron! Tudom, hogy szuper leszel - kiáltotta oda Lavender, miközben elhaladt az asztalunk mellett. 

- Pirítóst? - kérdeztem Rontól.

- Enni nem kérek.

- Akkor legalább igyál valamit. Teát? Kávét? Töklevet? - ajánlgatta Harry.

- Tök mindegy.

Pár perccel később megjelent Hermione.

- Hogy vagytok? - kérdezte tőlünk.

- Jól - felelte Harry, majd Ron kezébe nyomott egy pohár töklevet. - Tessék. Idd meg az egészet!

- Ne idd meg Ron! - mondta Mio.

- Miért?

- Mert Harry beleöntött valamit a töklébe!

- Nem tudom miről beszélsz - vágta rá Harry.

Ron a tiltás ellenére mégis megitta, utána pedig a stadion felé vettük az irányt. 

- Szerencsénk van az idővel - jegyezte meg Harry.

Az öltözőben a csapattársaink lázasan készülődtek.

- Képzeljétek - szólt hozzánk Ginny vidáman-, Vaisey, a Mardekár egyik hajtója a tegnapi edzésükön bekapott egy gurkót. Annyira vacakul van, hogy nem tud játszani. És ami még jobb: Malfoy kilépett a csapatból!

- Micsoda? Kilépett a csapatból? De hát miért? - kérdeztem meglepetten. 

- Fogalmam sincs, de örülök neki.

A közönség hangorkánja közepette vonultunk ki a pályára. Madam Hooch, a játékvezető, felkészült, hogy kiengedje a labdákat.

- Kapitányok fogjatok kezet! Sípszóra kezdünk. 

Megszólalt a síp, mi pedig elrugaszkodtunk a földről. 

Ron elég jó teljesítményt nyújtott, fél óra elteltével a Griffendél 60-0-ra vezetett. Ginny és én felváltva dobtuk a gólókat, Ron pedig megmutatott pár káprázatos védést. Így már csak arra vártunk, hogy Harry elkapja a cikeszt. Ez tíz perc múlva sikerült is. Így tehát mi nyertük meg a mérkőzést. 

Az öltözőben ünnepi volt a hangulat.

- Buli a klubhelyiségben - rikkantotta Dean.

Mindenki a fiú után ment, kivéve mi hárman. Harry, Ron és én. Már mi is épp indulni készültünk, amikor belépett az ajtón Hermione.

- Harry, ezt nem lett volna szabad megtenned! Ez törvényellenes!

- És mi a terved? Felnyomsz minket? - förmedt rá Ron.

- Nem tudom miről beszéltek - mondta Harry.

- Nagyon is jól tudod! Reggelinél szerencseszérumot öntöttél Ron töklevébe! Azért sikerült minden! Játékosok hiányoztak a Mardekárból és Ron mindent kivédett!

- Mondom, hogy nem tettem bele - mondta Harry és felmutatta nekünk a kis üvegcsét, amiből tényleg nem hiányzott semmi és a tetején is érintetlen volt a viaszpecsét. - Azt akartam, hogy Ron azt higgye, hogy ivott belőle és így szerencsésnek érezze magát. 

- Tessék! Segítség nélkül is tudok védeni! - szólt Ron Miohoz.

- Nem mondtam, hogy nem tudsz...

Ron ezt már meg sem hallgatta, addigra már vállra kapta a seprűjét és kicsörtetett az öltözőből. 

- Nem megyünk fel a buliba? - kérdeztem.

- Menjetek csak. Nekem most nagyon elegem van Ronból - mondta Hermione és ő is kirohant az öltözőből. 

Miután kettesben maradtam Harryvel, a fiú felém fordult és megkérdezte:

- Lenne kedved velem jönni a halloween-i bálra?

- Persze, nagyon szívesen megyek veled - feleltem.

folyt.köv

Linda&Dina