57. fejezet

57. fejezet
Felix Felicis

Másnap az első két óra bájitaltan volt.
- Semmi kedvem Piton képét bámulni két órán keresztül - mondta Harry.
- Ja, ti még nem is tudjátok, hogy Lumpsluck professzor fogja tanítani a bájitaltant - szólt Hermione.
- Bájitaltant? - kérdezett vissza Ron teli szájjal.
- Nem a bűbájtant? - tette fel csodálkozva a kérdést Neville.
- Dehogyis! - szólt közbe Seamus. - A sötét varázslatok kivédését.
- Most akkor mi van? Ki tanít mit? - kérdezte összezavarodottan Harry.
Hermione elmagyarázta, hogy Piton fogja tanítani az SVK-t, Lumpsluck a bájitaltant, a többi tanár pedig ugyanazt, amit eddig.
Miután mindenki fejében rendeződtek a dolgok - na jó, talán Nevillében nem-, elindultunk a bájitaltan terem felé. Kiderült, hogy Lumpslucknál elég a Várakozáson felüli RBF is, ezért Ron és Harry is járhatott erre az órára.
A teremben Ronnal, Hermionéval és Harryvel leültem az egyik asztalhoz.
- Nos, hát akkor lássunk hozzá, vegyétek elő a tankönyveket! - mondta Lumpsluck.
- Tanár úr! - tette fel a kezét Harry.
-Parancsolj, kedves fiam!
- Nekem nincs se könyvem, se semmim, ami kell a bájitaltanhoz. És Ronnak sincs.
- Á, igen, McGalagony professzor szólt rólatok. Semmi probléma. Nyugodtan szolgáljátok ki magatokat a tárolószekrényből.
Miután Harryék kiszolgálták magukat, Lumpsluck tovább folytatta az órát:
- Jól van, mint látjátok, előre elkészítettem néhány főzetet. Ki tudja megmondani, mi ez?
Hermionéval egyszerre jelentkeztünk.
- Igen? - Lumpsluck felém intett.
- Ez Veritaserum - feleltem.
- Pontosan. És ki tudja, milyen bájital ez itt?
- Százfűlé-főzet, tanár úr - válaszolta Hermione.
- Kitűnő válasz! Lássuk a harmadikat! Igen kedveském? - mosolygott rám.
- Ez Amortencia! A világ legerősebb szerelmi bájitala.
Erre a mondatra Malfoy felkapta a fejét és rám nézett. Lavender hasonlóan bámulta Ront.
- Mit tudsz még róla? - kérdezte Lumpsluck.
- Úgy tudom, mindenki más más illatúnak érzi, attól függőn, hogy mihez vonzódik. Nekem például olyan, mint a rózsa illata, meg a francia pirítós.....
A Mardekárosok asztala felől csattanás hallatszott. Malfoy leejtette a tankönyvét.
- Megtudhatnám a neveteket? - kérdezte a tanár.
- Engem Bellatrix Evansnek hívnak.
- Én pedig Hermione Granger vagyok - felelte Mio.
- Úgy gondolom, hogy a Griffendél megérdemel harminc jutalompontot. És most lássunk munkához!
- Professzor úr, még nem mondta meg, hogy abban mi van - szólalt meg Zambini.
- Hát igen, az a bizonyos utolsó. Ez az üst a Felix Felicis nevű értékes itókát tartalmazza. Folyékony szerencsének is nevezik. Aki iszik belőle, annak mindenben szerencséje lesz.
Észrevettem, hogy Malfoy kihúzza magát és feszülten figyel a tanárra.
- Két kis üveg Felix Felicist ajánlok fel azoknak, akik a legjobban teljesítenek a mai órán. Ugyanis párokban fogtok dolgozni.
Lumpsluck beosztotta a párokat. Én Harryvel kerültem össze, Ron Hermionéval, Neville pedig nagy bánatára..... Malfoyjal.
- Nyissátok ki a tankönyvet a tizedik oldalon. A feladat az élő halál esszenciájának elkészítése. Munkára!
Harryvel lázasan dolgozni kezdtünk az ő könyvéből, ami mondjuk teljesen össze volt firkálva. Mellettünk Ron és Hermione már tíz perce azon veszekedtek, hogy mennyi macskagyökeret tegyenek bele. A mi főzetünk az óra vége fele halvány rózsaszínre fakult, aminek valójában lennie kéne.
- Hogy csináljátok? - kérdezte bosszúsan Hermione, akiknek a főzete még mindig vörös színű volt.
- Keverj egyet rajta jobbra is - válaszolta Harry. - Azt írja a könyvem.
- Te meg milyen könyvet használsz? Az enyém azt írja, hogy csak balra kell keverni.
- Letelt az idő! - harsogta Lumpsluck. - Hagyjátok abba a keverést!
A tanár körbejárt az asztaloknál. Ron és Hermione munkáját elismerő bólintással jutalmazta. Amikor az asztalunkhoz ért, őszinte ámulat ült ki az arcára.
- Megvannak a győzteseink! Harry és Bellatrix! Gratulálok! Itt vannak a nyereményeitek. Két fiola Felix Felicis, ahogy megígértem.
- Ezt meg hogy csináltátok? -  kérdezte a teremből kifele menet Hermione.
- Csak követtük Harry könyvének az utasításait. 

***

Este a klubhelyiségben tartózkodtunk, mikor odalépett Harryhez egy magas, szőke hajú, griffendéles fiú.
- Sziasztok! Én Cormac McLaggen vagyok. csak azt szeretném megkérdezni, hogy mikor lesz a kviddicsválogatás? Jelentkeznék az őrző posztra.
- Még nem tudom. Csak jövő héten lesz kitűzve a pontos dátum - felelte Harry.
- Jól van. Csak gondoltam előre szólok.
Ezután a fiú otthagyott minket, Hermione pedig felvetette az ötletet, hogy holnap le kellene mennünk Hagridhoz.
- Jó ötlet - feleltem. - Mondjuk, eléggé ki lesz akadva, hogy nem vettük fel a tantárgyát. - Erre egyikőjük sem válaszolt. - Ugye ti sem vettétek fel?
Harry és Ron megrázta a fejét.
- Ugye te sem Hermione? - kérdeztem.
- Nem - felelte Mio.
- Az órákról jut eszembe - szólalt meg halkan Harry, - ebben az évben szombatonként különórákra fogok járni Dumbledore-hoz.
- Különórákra Dumbledore-hoz? - hüledezett Ron. - Nem mondta, hogy miért?
- Még nem mondott semmit. 

folyt. köv
Linda&Dina