36. fejezet

36. fejezet

A sebhely és a Sötét Jegy

Vége volt a szünetnek és a tél is hamar eltelt.

Éppen bájitaltan óra volt a Griffendéleseknek és a Mardekárosoknak együtt.

Piton értékelte a bájitalokat.

- Ez a főzet tökéletes Mr. Malfoy! Az értékelés Kiváló! És tíz pont a Mardekárnak! 

Ron fintorgott egyet, de többre már nem volt ideje, mert Piton az ő üstjéhez lépett.

- Korántsem tökéletes, de még mindig jobb, mint Longbottomé. Hát, legyen Elfogadható.

Ron örült a jegynek, mert nem számított ilyen jóra. 

- Ez egyszerűen pocsék! Kihagytad az aszúfügét Potter!- mondta Piton, úgy, hogy rá sem nézett a főzetre.- Értékelhetetlen! Troll!

Sajnáltam Harryt, mert láttam, hogy mennyit dolgozott vele. Szerintem azért ennél jobbat érdemelt volna.

***

A folyosón sétáltunk Harryvel, Ronnal és Hermionéval, amikor szembe jött Malfoy. (Mögötte egy-két lépéssel lemaradva Daniel követte. )

- Potter, nem gondoltam volna, hogy ekkora lúzer vagy. Még  egy könnyű bájitalt sem tudsz megcsinálni. Még jó, hogy ott van Granger, aki megcsinálja helyetted a házifeladatod!

- Malfoy, te inkább törődj a magad dolgával! Például azzal, hogy úgy nézel ki, mint egy görény- szólalt meg Ron egy kaján vigyor kíséretében.

Malfoy előkapta a pálcáját és Harry is így tett. Mielőtt még bármi történhetett volna, megjelent McGalagony.

- Itt meg mi folyik? Potter, tegye le azt a pálcát!

- De Malfoy kezdte....- szólaltam meg, de a tanárnő közbevágott.

- Nem érdekel! A folyosón tilos varázsolni! Mind  a hatan büntetőmunkára mennek!

- Elnézést tanárnő, nem jól hallottam. Úgy értettem, hogy mind a hatan.

- Megnyugtathatom, hogy nagyon is jól hallotta Mr. Malfoy! A büntetőmunkájukról majd később tájékoztatom Önöket!

***

A büntetőmunkánk az volt, hogy Hagrid elkóborolt futóférgeit kellett megkeresnünk a Tiltott Rengetegben. A vadőr két csoportra osztott minket. Én Harryvel és Mafoyjal kerültem egy csoportba. Hagrid azt mondta, hogy ha segítségre van szükségünk vagy bármi gondunk van, akkor küldjünk fel piros szikrákat.

Már jó ideje kerestük a futóférgeket, amikor vonyítást hallottunk. Erre egy picit összerezzentem. 

- Mi van Bella, csak nem félsz?- kérdezte Malfoy.

- Én nem félek! Tudod Draco, azok félnek a legjobban, akik kérkednek vele.

Malfoy felvonta a szemöldökét és úgy felelt:

- Én bármitől megtudom védeni magam!

Harry ciccegett egyet, majd szólt nekem és a kérkedőnek, hogy menjünk tovább.

Nem sokkal később Malfoy elesett egy fa gyökerében és az felhorzsolta a lábát.

- Segítség!- kiáltott fel.- Valami leharapta a lábam!

Harryvel odamentünk mellé.

- A lábadnak semmi baja Malfoy! Állj fel, menjünk tovább!- szólt rá dühösen Harry.

Malfoy jajgatva, óbégatva felállt és közben ilyeneket motyogott:

- Ha ezt apám megtudja....

- És akkor mi van? Talán kiírtja a Tiltott Rengeteg összes fáját?- csattantam fel.

- De az nem fa volt.....

- Nézzétek! Piros szikrák!- szólt Harry, majd a piros szikrák irányába kezdtünk el futni.

Nemsokára meg is találtuk a többieket.

- Mi történt?- kérdeztem, észrevéve, hogy Ron egy hordágyon fekszik.

- Véletlenül elkábítottam Ront, mert azt hittem, hogy valaki más követ- felelte a bátyám.

- Hermionéval felvisszük Ront a kastélyba- szólt Hagrid.- Addig ti maradjatok itt együtt!

Alighogy Hermionéék eltűntek a Tiltott Rengetegből kivezető úton, Harry a sebhelyéhez kapott és felszisszent, Malfoy még mindig a lábával volt elfoglalva, Daniel pedig a bal karját fogta ott, ahol a Sötét Jegy van.

- Úgy tűnt, mintha.....

Volt valami a hangjában, amit eddig még nem hallottam. Talán a félelem és a z értetlenség vegyes keveréke volt az.

folyt.köv

Linda&Dina