70. fejezet

70. fejezet

Szükség Szobája

A karácsonyi szünetben többet már nem beszéltem Malfoyjal, a többiek pedig vasárnap délután tértek vissza a Roxfortba.

Épp akkor értem oda a Kövér Dáma portréjához, amikor Ron a régi jelszóval próbált bemenni.

- Már nem ez a jelszó. Tegnap megváltozott - mondta a Dáma.

- Az új jelszó bűvös bizsere - fordultam oda Ronékhoz, mire a Kövér Dáma portréja engedelmesen kinyílt. 

A klubhelyiségben Harry mit sem törődve Ronnal és Ginnyvel, azonnal letámadott. Felolvasta az Esti Próféta újságcikkét:

- ... a kérdés már csak az, hogy mit szól ehhez Harry Potter (16), aki a jelek szerint szintén odavan Bellatrixért? 

- És Ron Weasley - kotyogott közbe mutatóujját feltartva Ron.

- Ez szörnyű poén volt - mondta Ginny a bátyjának, majd kirángatta őt a klubhelyiségből. 

Egy kis szünet után Harry újból megszólalt:

- A kérdés tényleg ez. Mármint, hogy mit szólok ÉN ehhez.

- És mit szólsz hozzá? - kérdeztem félve. 

- Azt, hogy amíg én egy percre magadra hagylak, te máris randizgatsz Malfoyjal.

- Nem is randizgatok vele! Csak egyszer találkoztunk!

- Annak is majdnem házasság lett a vége, Evans!

Ezen mindketten nagyon meglepődtünk. Láttam, hogy Harry is megbánta, amit mondott.

- Egy kapcsolat alapja a bizalom, Potter! - feleltem az utolsó szót jól kihangsúlyozva.

- Várjunk csak, te mióta Potterezel engem?

- Amióta te Evansnek hívsz.

- Harry! - jött be a klubhelyiségbe Ron, sarkában Neville-lel. - Végre sikerült leráznom Lavendert.

- Az jó. Akkor viszont gyorsan menjünk fel a hálókörletünkbe - felelte a szemüveges fiú, majd felénk fordult. - Jóéjszakát!

Neville-lel mi is elköszöntünk, majd a fiú megszólalt:

- Már egy fél órája álltam a portré előtt, mert nem tudtam a jelszót. Szerencsére jött Ron, aki mondta, hogy az új jelszó: tökös derelye. 

Ráhagytam a fiúra a dolgot. Előbb-utóbb majdcsak rájön, hogy mi az igazi jelszó.

- A nagyanyámmal olvastuk a múltkori cikket, ami rólad és Malfoyról szólt - folytatta. - A nagyi csak annyit üzent, hogy reméli, hogy minket is meghívtok az esküvőre.

Ezt szintén ráhagytam Neville-re, elköszöntem tőle, majd felmentem a lányok hálókörletébe.

Hermione és a többi lány már aludt, én azonban nem tudtam elaludni. Elővettem a Tekergők Térképét, feltártam, és megnéztem, ki mit csinál. Dumbledore az irodájában járkált fel-alá, Frics az első emeleten járőrözött, Draco Malfoy pedig egy folyósón járkált, majd bement egy terembe, amikor a neve azonnal eltűnt a térképről. Pár perc után azonban újra feltűnt a neve. Azon gondolkoztam, hogy mi dolga lehet Malfoynak a folyósón az éjszaka kellős közepén. Hiába van ilyen késő, úgy gondoltam, ezt most azonnal meg kell mutatnom Harrynek. 

Átrohantam a fiúk hálókörletébe, ahol már mindenki aludt.

- Harry! - böktem meg kezemmel a fiút.

- Te mi a fenét keresel itt ilyenkor? - óbégatta.

- Ezt látnod kell - nyomtam kezébe a térképet.

- Mit kell látnia? - kérdezte Ron, aki felkelt barátja óbégatására.

Mindhárman Harry ágyára ültünk, és a térképet néztük, ahol Draco Malfoy neve többször eltűnt, majd pár perccel később megint feltűnt.

- Mit keres Malfoy az éjszaka közepén a folyósón? - kérdezte Ron.

- Ugyan már Ron, nem az a kérdés, hogy mit keres ott, hanem az, hogy miért tűnik el állandóan a neve.

- Jó, de akkor is mi szüksége Malfoynak...

- Hát persze! - csapott a homlokára Harry. - A Szükség Szobája!

- Te honnan tudsz erről? - kérdeztem.

- Egyszer elsőben Frics elől menekültünk Ronnal, és szükségünk volt egy helyre, ahol elbújhattunk. Akkor jártunk először a szobában.

- Ja, tényleg! - esett le Ronnak.

- Ezzel viszont még nem sokra megyünk, hogy tudjuk, hogy Malfoy odajár.

- Jó, azért majd megemlítem Dumbledore-nak a jövő heti különórán.

folyt.köv

Linda&Dina