Kérünk mindenkit, hogy aki elolvas egy fejezetet, az legyen olyan kedves, hogy ír hozzá hozzászólást!
Mi csak a kommentek alapján tudjuk, hogy olvassák-e a történetünket, és hogy érdemes-e feltennünk a folytatást. Nem kérünk több soros véleményt, elég csak egy pár szóban megfogalmazni, hogy mit gondoltok a történetünkről. A kommentek egyaránt lehetnek dicsérőek és kritikusak is. Mindegyiket szívesen fogadjuk!
Az újabb fejezet csak akkor fog felkerülni, ha meglesz az előző fejezethez minimum 3 hozzászólás.
Előre is köszönjük szépen! :)
Előre is köszönjük szépen! :)
Új részek hétvégente fognak felkerülni!
Történetünkben Voldemort kicsit OOC (= Out Of Character), azaz karakteren kívüli!
2016. július 4., hétfő
74. fejezet
74. fejezet
A vizsga és a temetés
Harry és Ron hétfőn reggel hagyták el a gyengélkedőt. A legfontosabb az volt, hogy Hermione kibékült Ronnal, így már négyen mentünk le reggelizni. Ráadásul Mio még híreket is szállított:
- Ginny megint veszekedett Deannel.
- Min vesztek össze? - érdeklődött csevegő hangon Harry.
- Dean nevetett, mikor McLaggen eltalált téged a gurkóval.
- Hát az tényleg elég röhejes lehetett - szögezte le Ron.
- Egyáltalán nem volt röhejes - ripakodott rá Ron.
- De azért emiatt még nem kellett volna szakítaniuk Ginnyvel - szögezte le Harry. - Vagy még együtt vannak?
- Igen. De miért érdekel ez téged ennyire?
- Azért, mert nem akarok balhét megint a csapatban.
Harry elment különórára Dumbledore-hoz, én pedig kicsit lemaradva követtem Hermionét és Ront. Lavender viszont úgy vette le, hogy Ron és Mio együtt jöttek.
- Miért nem szóltál, hogy már kiengedtek? És miért ővele jöttél le?
Hermionéval úgy gondoltuk, hogy jobb lesz, ha otthagyjuk őket.
***
Másnap egy levél érkezett Hagridtól, amiben az állt, hogy Aragog meghalt, és jó lenne, ha részt vennénk a szürkületkor kezdődő temetésén.
- Jesszusom! - fakadt ki Hermione, miután elolvasta a levelet.
- Ez nem normális! - fakadt ki Ron. - Az a szörnyeteg felkínált minket a társainak vacsorára. Azt mondta, lakjanak jól velünk.
- Sajnálom Hagridot, de nekem sok dolgom van - mondta Harry. - Dumbledore azt mondta, nem tart több órát, amíg meg nem szerzem az emléket.
- Figyelj, ma nagyon kevesen leszünk bájitaltanon, mert a legtöbben vizsgázni mennek - feleltem. - Itt a remek alkalom, hogy megpuhítsd Lumpsluckot.
- Mert ötvenhetedszerre biztos szerencsém lesz, mi?
- Szerencse! - kapta fel a fejét Ron. - Ez az Harry! Legyen szerencséd!
- Micsoda?
- Használd a szerencseszérumot!
Bájitaltanon csak Malfoy, Harry, Ernie és én voltunk. Amikor megszólalt a csengő, azonnal az ajtó felé vettük az irányt. Én felmentem a Griffendél-toronyba tanulni, és nem sokkal később Harry is megjelent, majd őt követte Ron és Hermione.
- Harry! Bella! Képzeljétek, átmentem! - újságolta a lány.
Harryvel gratuláltunk neki.
- És Ron? - kérdeztem.
- Ő épphogy csak megbukott - suttogta Hermione. - A vizsgabiztos észrevette, hogy hátrahagyta a fél szemöldökét.
- Így legalább együtt vizsgázhatunk - fordult Harry Ronhoz.
- Aha - dörmögte búsan a fiú. - Egy fél szemöldök. Mintha az számítana.
Vacsora alatt versengve szidtuk a hoppanálási vizsgabiztost, ami némileg javított Ron kedélyállapotán. Evés után visszamentünk a Griffendél-toronyba, ahol Harry ivott a Felix Felicisből, majd hirtelen ötlettől vezérelve lement Hagridhoz Aragog temetésére. Mi ezt nem tartottuk jó ötletnek, de nem törődött velünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)