2. fejezet
A bevásárlás
A bevásárlás
Augusztus 10.-e van. Mára
terveztük a bevásárlást, de úgy látszik, hogy Dan elfelejtette, mivel még
mindig nem kelt fel. Na, mindegy.
Lementem a konyhába, megcsináltam a reggelinket, majd nekiláttam az evéshez. Nem sokkal később Daniel is lejött a konyhába.
-Na, indulhatunk?- kérdezte.
-Befejezhetem a reggelimet?
-Persze. De siess!- mondta, majd felhörpintette a vajsört.
-Szívesen a vajsört!- mondtam.
-Ja, kösz.
Lementem a konyhába, megcsináltam a reggelinket, majd nekiláttam az evéshez. Nem sokkal később Daniel is lejött a konyhába.
-Na, indulhatunk?- kérdezte.
-Befejezhetem a reggelimet?
-Persze. De siess!- mondta, majd felhörpintette a vajsört.
-Szívesen a vajsört!- mondtam.
-Ja, kösz.
***
Reggeli után rögtön kimentünk
az Abszol útra.
-Lehet, hogy összefutunk Dracoval!- mondta a bátyám.
-Na, már csak az kéne!
-Most miért vagy ilyen? Szerintem Draco tök jó fej.
-Szerintem meg nem.
-Na, jó! Nem akarok veled vitatkozni.
-Én se.
-Na, hát akkor! Mit vegyünk meg legelőször?- kérdezte Daniel.
-Szerintem a könyveket kéne- feleltem.
-Ok. Figyi, Bella…
-Mit akarsz?
-Megvennéd a könyveimet? Mert van egy kis elintéznivalóm.
-Nem ér rá később?
-Nem. Légyszi!
-Na, jó! Add ide a pénzt!
-Köszi.
-Szívesen! De igyekezz!
-Oké- mondta a bátyám, majd elment. Én pedig elmentem megvenni a könyveinket. Amire megvettem őket, addigra Daniel is végzett. Egy fehér macskát hozott a kezében.
-Ez volt az a nagyon fontos dolog?- kérdeztem.
-Igen, ez.
-Megkérdezhetem, hogy mégis minek vettél macskát, amikor utálod őket?
-Az igaz. De a húgom viszont imádja őket- mondta a bátyám.
-Mi?
-Te imádod a macskákat! Ezért vettem neked a szülinapodra! Boldog szülinapot Bella!
-Tényleg? Köszi Dan!- mondtam, majd megöleltem a bátyámat.
-Nagyon szívesen. Na, akkor megvesszük a talárokat?
-Persze- mondtam, majd elindultunk Madam Malkin talárszabászatába. Amikor odaértünk, egy ismerős hang ütötte meg a fülünket…
-…pont jó. Se nem nagy, se nem kicsi. Megmondtam, hogy tudok egyedül vásárolni!- mondta a hang, majd egy nagy puffanást hallottunk. Draco Malfoy- mivel az övé volt az ismerős hang- ott feküdt az ajtó előtt.
-Jaj, remélem nem esett baja Draconak!- szólt Daniel.
-Kit érdekel!- feleltem, majd benyitottam az üzletbe.- Nézz a lábad elé, Malfoy!
-Ki merészelt…ó, szia Bella!
-Szia!
-Nem se…
-Nem esett bajod, Draco?- kérdezte Dan, amikor bejött a boltba.
-Köszi, még megvagyok.
~Milyen kár~ gondoltam magamban.
-Szerintem az a talár nagy lesz neked fiam!- szólt egy nő mellettem.- Keresek inkább egy kisebbet. Addig nézz magadnak dísztalárt.
-Segíthetek valamiben?- kérdezte Madam Malkin.
-Szeretnék egy talárt és egy báli ruhát- feleltem.
-Gyere kedveském, megmutatom merre találod a báli ruhákat.
-Köszönöm- mondtam, majd követtem a nőt.
Nagy nehezen sikerült kiválasztanom a báli ruhámat. Felpróbáltam, majd szóltam Madam Malkinnak, hogy legyen szíves nézze meg, hogy hogy áll rajtam.
-Nagyon csinos vagy benne, kedveském.
-Köszönöm. Akkor ezt kérném.
-Rendben van. Az iskolai talárokat pedig ott találod.
A talárt könnyebben kiválasztottam, mint a báli ruhát.
-Nem ülünk be meginni egy vajsört?- kérdezte a bátyám, miután kifizettük a talárokat.
-Felőlem beülhetünk- feleltem.
-Lehet, hogy összefutunk Dracoval!- mondta a bátyám.
-Na, már csak az kéne!
-Most miért vagy ilyen? Szerintem Draco tök jó fej.
-Szerintem meg nem.
-Na, jó! Nem akarok veled vitatkozni.
-Én se.
-Na, hát akkor! Mit vegyünk meg legelőször?- kérdezte Daniel.
-Szerintem a könyveket kéne- feleltem.
-Ok. Figyi, Bella…
-Mit akarsz?
-Megvennéd a könyveimet? Mert van egy kis elintéznivalóm.
-Nem ér rá később?
-Nem. Légyszi!
-Na, jó! Add ide a pénzt!
-Köszi.
-Szívesen! De igyekezz!
-Oké- mondta a bátyám, majd elment. Én pedig elmentem megvenni a könyveinket. Amire megvettem őket, addigra Daniel is végzett. Egy fehér macskát hozott a kezében.
-Ez volt az a nagyon fontos dolog?- kérdeztem.
-Igen, ez.
-Megkérdezhetem, hogy mégis minek vettél macskát, amikor utálod őket?
-Az igaz. De a húgom viszont imádja őket- mondta a bátyám.
-Mi?
-Te imádod a macskákat! Ezért vettem neked a szülinapodra! Boldog szülinapot Bella!
-Tényleg? Köszi Dan!- mondtam, majd megöleltem a bátyámat.
-Nagyon szívesen. Na, akkor megvesszük a talárokat?
-Persze- mondtam, majd elindultunk Madam Malkin talárszabászatába. Amikor odaértünk, egy ismerős hang ütötte meg a fülünket…
-…pont jó. Se nem nagy, se nem kicsi. Megmondtam, hogy tudok egyedül vásárolni!- mondta a hang, majd egy nagy puffanást hallottunk. Draco Malfoy- mivel az övé volt az ismerős hang- ott feküdt az ajtó előtt.
-Jaj, remélem nem esett baja Draconak!- szólt Daniel.
-Kit érdekel!- feleltem, majd benyitottam az üzletbe.- Nézz a lábad elé, Malfoy!
-Ki merészelt…ó, szia Bella!
-Szia!
-Nem se…
-Nem esett bajod, Draco?- kérdezte Dan, amikor bejött a boltba.
-Köszi, még megvagyok.
~Milyen kár~ gondoltam magamban.
-Szerintem az a talár nagy lesz neked fiam!- szólt egy nő mellettem.- Keresek inkább egy kisebbet. Addig nézz magadnak dísztalárt.
-Segíthetek valamiben?- kérdezte Madam Malkin.
-Szeretnék egy talárt és egy báli ruhát- feleltem.
-Gyere kedveském, megmutatom merre találod a báli ruhákat.
-Köszönöm- mondtam, majd követtem a nőt.
Nagy nehezen sikerült kiválasztanom a báli ruhámat. Felpróbáltam, majd szóltam Madam Malkinnak, hogy legyen szíves nézze meg, hogy hogy áll rajtam.
-Nagyon csinos vagy benne, kedveském.
-Köszönöm. Akkor ezt kérném.
-Rendben van. Az iskolai talárokat pedig ott találod.
A talárt könnyebben kiválasztottam, mint a báli ruhát.
-Nem ülünk be meginni egy vajsört?- kérdezte a bátyám, miután kifizettük a talárokat.
-Felőlem beülhetünk- feleltem.
-Te nem jössz velünk, Draco?
-De. Nagyon szívesen tartok veletek.
~Sajnos~ gondoltam magamban.
-De. Nagyon szívesen tartok veletek.
~Sajnos~ gondoltam magamban.
folyt.köv
Linda&Dina